2017 nyarán láttam egy Facebook hirdetést, miszerint a Kreatív Webdesing Tanfolyam oldala egy Photoshop Ösztöndindíjas pályázatot hirdetett meg, mely által a tehetségesebbek bekerülhetnek egy online tanfolyamra. Már régóta szerettem volna egy ilyen kurzuson részt venni, bízva abban, hogy a tudásom mellé most már egy papír is járni fog, hogy valóban értek a grafikusi szakmához, és hátha könnyebben találok így munkát ebben a feladatkörben.
A pályázat témája az volt, hogy megadtak 3 képszerkesztési módot és hozzájuk 2 idézetet, ezek bármilyen egyvelegéből kellett egy képileg és szövegileg összepasszoló, mondanivalóval rendelkező képet alkotni.
Az fekete-fehér (idős emberes) képemre vagyok a legbüszkébb, holott azt elég kényelmetlen körülmények között kellett csinálnom (rázkódó vonaton, beszélgető idegenek között, csak touchpad használatával). A rácsos kép volt legkevésbé szimpatikus módszer a számomra, de ilyet is lehetett/kellett csinálni, ezt csak azért csináltam meg, hogy megmutassam, ilyet is tudok, ha kell. Végére hagytam a tengerparti naplementés fotót, ám azt nem akartam, olyan egyszerű legyen, mint az előző kép, ezért próbáltam valami plusz trükköt belevinni.
A pályázaton ezekkel a beküldött képekkel jól szerepeltem, és bejutottam az ösztöndíjasok közé, ahol Kocsis Kata szárnyai alatt elkezdhettem kibontakozni, majd finomítani a technikámon.
